2016. március 24., csütörtök

Munkanélküli ellátások Ausztriában

Munkanélküli ellátások Ausztriában


Az átlagos fogyasztó majdnem minden nap, rendszeres tevékenységet végez. Egy biztonságot nyújt, és az önmegvalósítás is szolgálja. Nem hiába nevezik egyesek a munkájukat úgy, mint az életük első jelentős tartalma. Mások a munkát szükséges rossznak tartják, és az életükben többet szeretnének szórakozni. Nem számít, hogy melyik nézetet vallják magukénak a fogyasztók, vitathatatlan, hogy a munkára szükség van. A pénzkeresés a társadalmi lét alapja. De mi történik azonban, ha nincs munka és állás? Tisztázásra kerül néhány kérdés, hogy mi a lényeg a fogyasztók számára.

Tulajdonképpen miért munkanélküli segély?


A munkanélküli járadék fogalma nem feltétlenül pozitívan jelenik meg a médiákban. Gyakran olyan kép alakul ki az emberekben a munkanélküliekről, mint akik lusták munkát találni és a társadalom rovására élősködnek. Természetesen vannak ilyen esetek, de ezeknek a száma elhanyagolható. A legtöbb fogyasztó szeretne dolgozni. A munkanélküli ellátást úgy kell tekinteni, mint egy hidat. Az állam biztosítja az ideiglenes megélhetést, hogy a fogyasztó nyugodtan végezze az álláskeresést. Ez mindkét fél számára előnyös. Az álláskeresőknek nem kell elfogadnia a legelső adódó munkát, és engedni az egzisztenciális félelmek nyomásainak. Az állami juttatások segítik az álláskeresőt a létfenntartásban, és hogy újból el tudjon helyezkedni a munkaerőpiacon.

Ki jogosult a munkanélküli ellátásokra?


Eddig a helyzet igazán egyszerű volt. De most jön a téma, ami tele van kivételekkel és különleges szabályokkal. Kik jogosultak most erre a pénzre? Elvileg minden olyan személy, aki megfelel a következő feltételeknek:

  • Munkaképesség
  • Munkavállalási hajlandóság
  • Munkanélküliség


A fogyasztók java részének nincs munkájuk, ez kétségtelenül igaz. Emellett szükség van a munkaerő-közvetítésre, azaz itt jön képbe a munkaügyi hivatal vagy az AMS (Arbeitsmarktservice). Ez azt jelenti, hogy azt szeretné, hogy az emberek munkát vállaljanak, lehet és kell is. Túl bőkezű ez a rendszer. Vannak minimális fix munkaidők, amelyeket teljesíteni kell. Elvileg lehet alkalmazni heti 20 órában, mint a minimum. Kivételt képez a szülők, akik a gondozási kötelezettség alá tartoznak. Ez a kötelezettség áll fenn, ha vannak gyermekeik, legfeljebb 10 éves korig, vagy fogyatékos gyermek van a családban. Ebben az esetben, a minimum 16 órás munkaidő. Ebben az összefüggésben azt is érdemes megjegyezni, hogy a munkavállaló meg tudja igényelni a gyedet és munkanélküli ellátást egyszerre. Ennél azonban figyelembe kell venni a különböző esetek milyenségét. Fel kell venni a kapcsolatot az AMS-el a bővebb információkért.

Természetesen vannak más előfeltételek is. Így egy bizonyos minimális foglalkoztatási időszakot muszáj teljesíteni. Ezen túlmenően, van egy úgynevezett referencia időszak, ami nem lehet kimerült. Jelenleg 2 féle különböző eset fordulhat elő:

1. eset:


A munkanélküli ellátások igénylése első alkalommal. Ebben az esetben legalább 52 hétig volt a foglalkoztatás, amely magában foglalja a munkanélküliségi biztosítást. Ennek meg kell lennie az elmúlt 2 évben.

2. eset:


A munkanélküli ellátás nem az első alkalommal történő igénybevétele. Ebben az esetben meg kell lennie 28 hetes foglalkoztatási időszaknak, amely magában foglalja a munkanélküliségi biztosítást. Ennek meg kell lennie az elmúlt 1 évben.

Ez alól kivételt képeznek azok az álláskeresők, akik 26 évnél fiatalabbak. Itt elegendő az eredeti kérelem, ha az elmúlt 1 évben 26 hetet dolgoztak, feltéve hogy a munkanélküliségi biztosítás fenn állt.

Fontos az a törvény is, amit úgy neveznek, hogy Önkéntes Törvény. Ha az alany eltölt egy önkéntes évet szociális vagy környezetvédelmi tevékenységgel vagy más szociális szolgáltatásokkal foglalkozó cégnél vállalt munkát, akkor a törvény értelmében nem jogosult a munkanélküli ellátásra.