Karantén, otthoni munka, szabadság - A cégek mit tehetnek egy járvány idején?
 |
| A kép csak illusztráció! |
Egyre több európai vállalat reflektál a koronavírus terjedésére, amióta Olaszországban karantént alakítottak ki. A hírek szerint ebben a helyzetben a Magyarországon működő cégek is elkezdtek felkészülni. Cselédi Zsolt - az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere összeszedte, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak a munkaadónak ilyen esetekben.
Magyarországon jelen pillanatban nincs közvetlen és effektív egészségügyi vészhelyzet, melyet a törvény szigorúan szabályoz. Ebből kifolyólag korábbi precedens hiányában a munkaadónak kiváltképp körültekintőnek kell lennie akármilyen intézkedés életbelépésével kapcsolatban, legyen az akár a munkavállalók egészségének megóvása végett hozott döntés.
A munkaadónak a hasonló helyzetekben irányadó kötelezettségei körében mindenekelőtt azt szükséges hangsúlyozni, hogy a Munka Törvénykönyve alapvetően rögzíti, hogy a vállalat felel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési feltételek biztosításáért.
Karantén
Sok esetben ez az egyik kézenfekvőbb helyzet, amivel egy járvány során találkozhatunk. A karantén voltaképpen egy hatósági intézkedés, ami közegészségügyi okból elrendelt elkülönítést, vagy egyéb járványügyi zárlatot foglal magában. A 102 / 1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése alapján, ha a keresőképtelenség ilyen közegészségügyi ok miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tiszti-főorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki az alanyt nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja. Szóval a karantén időtartamára táppénz jár a munkavállalónak.
Otthoni munkavégzés
Abban az esetben, ha hatósági járványügyi intézkedésre még nem került sor, azonban a munkaadó szeretne valamilyen preventív intézkedést tenni, evidens megoldás lehet az otthoni munkavégzés, a „Home office” elrendelése. Természetesen pusztán azon esetekben és munkakörök kapcsán beszélhetünk erről, melyek otthonról is, információtechnológiai eszközök (computer, internetkapcsolat) segítségével végezhetők. Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos költségek a munkaadót terhelik, a munkavégzés időtartamára munkabér jár.
Szabadság kiadása
A Munka Törvénykönyve határozatainak értelmében a szabadság kiadásának joga a munkaadót illeti. A szabadságot ebből fakadóan munkáltatói döntés alapján ki lehet adni egy járványveszéllyel fenyegető szituációban, preventív intézkedésként is. Ezzel kapcsolatban az alábbi korlátozásokat kell figyelembe venni.
A munkaadó évente 7 munkanap szabadságot maximum 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a dolgozó naptári évenként 1 alkalommal, minimum 14 egybefüggő napra fel legyen mentve a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadság kiadásának időpontját a dolgozóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.
Külföldi utazások és munkavégzés
E tekintetben külön kell választani a hivatalos és a magán célú utazásokat. A hivatalos kiküldetések esetén teljes egészében érvényesül a már szóba hozott alapelv, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés kritériumait a munkaadó köteles biztosítani. A jelen helyzetben ez nagyjából azt jelenti, hogy a munkáltató nem küldhet ki dolgozót olyan földrajzi területre, ahol már valamilyen járványügyi hatósági intézkedés hatályban van, vagy ahol az egészséget nem veszélyeztető munkavégzési körülmények bármilyen ok miatt nem biztosíthatók. A munkavállalónak akkor van joga megtagadni a munkáltatói utasítást, ha az a dolgozó életét, testi épségét vagy egészségét kimondottan és súlyosan veszélyeztetné. Igen alapvető szabály, hogy a munkavállalónak az utasítás megtagadása ellenére is rendelkezésre kell állnia.
Más a tényállás a magánjellegű, szabadság alatti utazások esetében. Lényeges szabály, hogy a munkavállalók magánélete nem ellenőrizhető. A magánélet sértetlenségének védelme ugyanakkor jelen esetben szembe kerülhet azzal a jogelvvel, hogy a munkaadó biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit az általa foglalkoztatott dolgozókat érintően. Ebben az esetben illetékes munkáltatóként annyi valóban megtehető, hogy a munkaadó előzetesen információt kér a munkavállalóiktól, hogy hová szándékoznak utazni, ekképpen ellenőrizve, hogy van-e aki fertőzött térségbe utazik. A munkavállalóknak erre a munkaadói kérdésre az Mt. szerinti együttműködési kötelezettség folytán válaszolniuk kell.
Amíg Magyarországon nincs hivatalosan elrendelt egészségügyi karantén, addig csak javaslatok fogalmazhatóak meg munkaadói oldalról. Ilyen ajánlásban a munkáltató kérheti, hogy munkavállalói tartózkodjanak a fokozottan fertőzött területre való magáncélú utazástól, vagy ha ennek ellenére mégis vállalják az utazást ilyen helyekre, akkor azt jelentsék be a munkaadónak.
A javaslatban arra is felhívható a dolgozó figyelme, hogy ha olyan területen járt, ahol nagy valószínűséggel kapcsolatba kerülhetett a vírussal, a haza érkezése után a lappangási időt töltse otthon. Az is lehetséges, hogy ebben az egyedi helyzetben a munkáltató keresőképességi igazolást kérjen a visszatérő dolgozójától. Amennyiben a háziorvos keresőképtelenné nyilvánítja a hazatérő munkavállalót, akkor a távolléte igazolt lesz és arra betegszabadság, majd pedig táppénz jár.
Abban az esetben, ha a háziorvos szerint a munkavállaló keresőképes, foglalkoztatni kell. Amennyiben ez otthoni munkavégzéssel megoldható, az a legkisebb kompromisszum mindkét fél részéről. Ha ez fizikai kritériumok hiányában nem megvalósítható, akkor mód van fizetett szabadság kiadására.
