Wido Geis: 33.000 munkahely a menekülteknek - ez már siker!
 |
| A kép csak illusztráció! |
Németország területén több 10.000 menekült talált munkalehetőséget - bár ezek többsége az alacsony bérű szektorban található. Wido Geis, közgazdász elmondta a DW hírportálnak, hogy ez jelzi az első lépést a sikeres integráció felé.
DW: A német szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) bejelentette, hogy 2015 márciusa óta mintegy 30.000 menekült talált munkahelyet az országban, ezt nevezi sikernek?
Wido Geis: Ez határozottan sikernek tekinthető. Különösen akkor, ha tudják, hogy milyen nehéz a menekültek integrálása a munkaerőpiacra, mert ellentétben más bevándorlókkal, nekik először is meg kell tanulniuk németül.
Másrészt, körülbelül 130.000 ember, aki menedékjogot kapott Németországban, jelenleg regisztrált munkanélküliként van nyilvántartva. Tehát a bevándorlás pozitív vagy negatív hatást gyakorol a német munkaerőpiacra?
Az is tény, hogy rengeteg menekült munkanélküli és nem dolgozik, mert a menekültek beilleszkedése a munkaerőpiacra időt vesz igénybe. Van egy tanulmány, amelyet a Foglalkoztatási kutatóintézet (IAB) készített, amely szerint a múltban, nagyjából 15 éve a menekültek hasonló szintet értek el, mint az egyéb bevándorlók. Az is köztudott, hogy nagyon sok ember úgy érkezik Németország, hogy nagyon alacsony képzettséggel rendelkeznek. A német gazdaság az eléggé alacsony képzettségű munkavállalóknak a rendelkezésére áll, ily módon a munkaerőpiacra gyakorolt hatása nem lehet túlzottan pozitív.
A Szövetségi Munkaügyi Hivatal, a közelmúltban megállapította, hogy van körülbelül 154.000 álláslehetőség, amelyeket elméletileg menekültek töltenek be alacsony szakképzettséggel. Miért vannak még azok az álláshelyek üresen?
Először is, ott vannak a helyi, német állampolgárságú munkavállalók, akik szintén érdekeltek ezekben az állásokban. Másodszor pedig, mint ahogy a helyieknek nem a legmegfelelőbb az adott álláshely, így azok nem a legmegfelelőbb munkahelyek a menekültek számára sem. Például abban az esetben, ha az adott munka nem abban régióban található, ahol a menekült él.
A legtöbb menekült jellemzően az alacsony bérű szektorban talált munkát - például a szolgáltatási szektorban úgy, mint takarítók vagy biztonsági őrök. Ezek azok az álláshelyek, amiket a legtöbb német nem hajlandó elvégezni, ezek mégis kapnak prioritást. Vannak bürokratikus akadályai is annak, hogy a menekültek munkát kapjanak?
Amikor a hivatalosan elismert menekültekről beszélünk, akik megkapják a menedékjogot Németországban, a Genfi Egyezmény szerint nincsenek bürokratikus akadályok. Ezeket az emberek ugyanúgy kezelik, mint a helyi munkavállalókat. A helyzet a menedékkérők esetében eltérő. Ezekben az esetekben azt kell bizonyítani, hogy nem található olyan német állampolgár, aki betöltené az adott állást. Mindazonáltal javult az új bevándorlási törvény. Azonban adminisztratív szempontból még mindig komoly problémák vannak a bevándorlási hatóságok és a Szövetségi Munkaügyi Hivatal közötti koordinációban - különös tekintettel arra kérdésre, hogy az adott menekült maradhat-e Németországban. A legtöbb ember, akik Németországba érkeztek az elmúlt 2 év során, még mindig a menekültügyi eljárás bizonyos szakaszában van az ügyük, és még nem kapták meg a hivatalos menekült státuszt.
A Szövetségi Menekültügyi és Migrációs Hivatal (BAMF) vezetője, Frank-Jürgen Weise véleménye szerint Németország gazdasága nagyban függ a beáramló szakképzett munkavállalóktól. A potenciálisan jól képzett menekültetek kezdik el alkalmazni a legteljesebb mértékben?
Általában igen, de nyilvánvalóan a menekülteknek meg kell tanulniuk valamilyen szinten németül az álláshelyek betöltéséhez, valamint a szakképesítésüket is honosítaniuk kell. Sok menekült rendelkezik olyan képességekkel, amelyek egyszerűen nem keresettek Németországban. Igaz, a statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt 2 év folyamán jelentősen megnőtt a Szíriából érkező orvosok száma Németországban.
Mégis, számos menekült dolgozik úgynevezett Mini-állásokban (Mini-Jobs) vagy az 1 eurós (One-Euro Jobs) munkahelyeken. Ezek engedik, hogy gyorsabban beléphessenek a munkaerőpiacra, de gyakran ezeket nem-hosszú távú foglalkoztatási szempontból kínálnak nekik. Több értelme lenne beruházni egy a kezdetektől zajló jó oktatási metódust?
Amikor fiatal menekültek érkeznek Németországban, akkor mindig van értelme, hogy oktassák őket - különösen azért, mert van egy csomó betöltetlen gyakornoki állás. A probléma az, hogy az embereket meg kell győzni, hogy beiratkozzanak ezekre a szakképzési programokban. Ez nem egyszerű feladat. Először is, általában egy menekült 5 év alatt fejezi be a 3 éves szakképzést, mert szüksége van először a német nyelv elsajátítására, hogy követni tudják tanórák anyagát. Sokan egyszerűen azt mondják: "Van otthon egy családom, és a megkeresett pénzt el akarom küldeni nekik - fontos számomra, hogy el tudjak helyezkedni a munkaerőpiacon, amint lehetséges." A másik probléma az, hogy az országok, ahonnan ezek az emberek jönnek nincs szakképzési rendszer, és ezért nem ismerik ennek az értékét.
Igazából elegendő munkavállalónk van az üres álláshelyek betöltésére az alacsonyan képzett szektorban, ugyanakkor a marginális részmunkaidős munka szolgáltathat egy belépési lehetőséget a munkaerőpiacra. Az ilyen típusú munka lehetővé teszi a menekülteknek, hogy megismerjék a német munkaerő-piaci helyzetet, hogy kapcsolatokra tegyenek szert és megtanulják a nyelvet.
