Kivándorlás: nem kalandvágyból hagyják el az országot
A kép csak illusztráció! |
Amíg a népesség folyamatosan fogyatkozik hazánkban, a külföldön, főleg Nyugat-Európában élő magyarok száma növekszik, 2014-ben új rekord is született: mintegy 31.000-en költöztek külföldre, ez 10.000-rel több az 1 évvel korábbinál – adta hírül a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Demográfiai évkönyvére hivatkozva.
A kivándorlási folyamat felgyorsult az elmúlt években, a jobb lehetőségek, a magasabb nyugati életszínvonal sokakat vonz Magyarország határain túlra, s jelenleg úgy tűnik, a gazdasági kivándorlás nem veszít lendületéből. A legkedveltebb célországoknak még mindig Ausztria, Németország és Nagy-Britannia számítanak; Németországban 2014-ben mintegy 124.000 magyar élt, 10.000-rel több mint 1 évvel korábban, az Egyesült Királyságban pedig több mint 74.000 fő.
Érzékletes adat, hogy a kivándorlás 2011 után kezdett el kimagaslóan gyorsulni: míg a 2000-es években 3.000 - 5.000 kivándorlót regisztráltak évente, addig 2011 - 2012-ben már több mint 12.000-en hagyták el az országot. A TÁRKI felmérése szerint a kivándorolni szándékozók aránya ebben az évben történelmi csúcsra, 10 %-ra növekedett. Továbbra is számos egészségügyben dolgozó menne külföldre, a Világgazdaság szerint pl. az EuWork külföldi munka közvetítésével foglalkozó cégnél június végéig mintegy 912 külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt állítottak ki egészségügyi dolgozók részére.
A kivándorlással kapcsolatban az LMP párt is készített felmérést, Retúr elnevezésű konzultációjukat júliusban indították el. A kérdőívet akkor a kivándorolt magyarok számára állították össze, augusztustól azonban már az egészségügyi dolgozók véleményét is kérdezik. Az íveket eddig 5.000-en töltötték ki, a válaszok pedig javarészt cáfolják Orbán Viktor miniszterelnök állítását, mely szerint kalandvágyból hagyták volna el az országot. Az igazság az, hogy a kivándorlók zöme itthon nem látja biztosítottnak a családalapítást, az egzisztenciaépítést. Az ellenzéki párt most középiskolásokra és a felsőoktatásban tanulókra is kiterjeszti konzultációját.
A fiataloknak körülbelül a fele munkanélküli
Globálisan nézve a fiatal munkaerő 43 %-a vagy munkanélküli, vagy van ugyan munkája, de szegénységben él - derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2015 című kiadványából. Az ILO szerint a fiatalok globális munkanélküliségi rátája továbbra is számottevően meghaladja a válság előtti szintet. Bár a ráta 13 %-on stagnált 2012 - 2014 között, ez még mindig jócskán meghaladja a válság előtti 11,7 %-ot, s 2015-re várhatóan eléri a 13,1 %-ot.
A jelentés szerint hazánkban 2008 - 2014 között 11,5 %-ról - 13,6 %-ra nőtt a 15 - 24 éves fiatalok munkanélküliségi aránya. A legmagasabb értéket, 15,5 %-ot 2013-ban mérték. A jelentés szerint a fejlett gazdaságokban emelkedett azoknak a fiataloknak a száma, akik munkát találnak, a munkahelyek minősége viszont elmarad a várakozásaiktól. Nagy számban szenvednek a hosszú távú munkanélküliségtől, az Európai Unióban 3-ból több mint 1 munkanélküli fiatal keres 1 évnél hosszabb ideje állást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése