Dolgozz Norvégiában és keress havi 1.000.000-t
 |
| A kép csak illusztráció! |
Egy munkaerő közvetítő cég célzatosan Skandináviába visz ki szakképzett ápolókat, akik általában mindössze 3 év rutinnal 10-szer annyit keresnek - akár nettó 1.000.000 Ft-ot is -, mint itthon egy 30 év tapasztalattal bíró kollega. Azon kívül mindezt könnyebb munkával. Ügyfeleik jellemzően középkorú ápolók, mert a fiatalok a brit, a német és az ausztriai kórházakba mennek. Tény, hogy vannak azért kötöttségek is, amelyek egyeseket gondolkodóba ejthetnek.
Az köztudott, már - már unalomig lerágott, hogy magyar orvosok és ápolók – elsősorban az itteni pihenőidejükben, normál vagy hosszú hétvégéken – az Egyesült Királyságba vagy Németországba utaznak, és néhány nap alatt keresnek annyit a kinti kórházakban, amennyit itthon 1 hónap alatt. Van viszont egy olyan munkaközvetítő iroda, amelyik kimondottan a skandináv országokba visz ki szakképzett magyar ápolókat, akik ott lényegében kényelmesen szerzik meg a hazai keresetük sokszorosát. Igaz, azért vállalni kell valamennyi kötöttséget is: aki pl. ide szerződik, annak itt is kell maradnia, különben fizetnie kell.
Ebben az évben körülbelül 100 magyar szakképzett ápolót szándékozik Svédországba, valamint Norvégiába közvetíteni kórházi, idősgondozói vagy otthon ápolási munkákra a norvég Orange Group magyar irodája. Azután jövőre további 100 főt. A kérdés, hogy sikerül-e. A 2007-ben Norvégiában alapított cég ugyanis már 3 éve, 2012 óta működik Magyarországon, de momentán csupán 30 szerződéses munkavállalója dolgozik valamelyik skandináv országban. (Mellesleg még Szlovákiában, Lettországban és Litvániában működik irodája, és nagyjából 400 ápolót foglalkoztat a 2 északi államban.)
Az iroda azt állítja, olyan konstrukciót kínál, amellyel a jelentkezők igen hamar – egy 18 hetes intenzív nyelvtanfolyam után – megkezdhetik a munkát külföldön, és magyarországi életüket sem kell feladniuk. A képlet egyszerű: a munkákra csakis szakképzett – diplomás vagy OKJ-s végzettségű –, engedélyük szerint felnőtt szakápolók és általános ápolók jelentkezhetnek, legalább 3 éves szakmai tapasztalattal. A nyelvtanfolyam végén alapfokú nyelvvizsgát kell tenni, közben megtörténik a szükséges engedélyek beszerzése is, és lehet utazni – így szól az ajánlat.
Dolgozz Norvégiában, keress havi 1.000.000-t és költsd el idehaza
Az ápolók a munkaközvetítő irodával kötnek szerződés, és egyhuzamban 4 - 10 hetet dolgoznak kint, majd 2 - 4 hetes pihenő jön, amit szinte mindenki itthon tölt. A cég a norvég, valamint a svéd önkormányzatokkal köt szerződést, és a humánerőforrás szükségletek szerint helyezi el a dolgozókat, mind a 2 ország teljes területén. A munka helye általában nem változik, inkább az a megszokott, hogy aki pl. Oslo-ba megy dolgozni egy 6 hetes periódusban, az a következő alkalommal is ugyanabba a kórházba kerül.
A jövedelem után Magyarországon adóznak és fizetik a járulékokat. A munkabér viszont skandináv szintű. Az alapórabér 11,70 euró (ez jelenlegi árfolyamon: 3.650 Ft), ami 14,05-re emelkedik, ha valaki ledolgozott az adott szakmában 1.800 órát – ez 5 napos munkahéttel számolva 3 és fél hónap – erre jönnek még a különféle pótlékok. Mint azt Györök Zsófia, a cég toborzási menedzsere elmondta, összegezve a magyar ápolók havonta nettó 2.000 és 4.000 euró – Kb. 600.000 és 1.200.000 Ft – közötti fizetést vihetnek haza. Azon felül – kecsegtet tovább az ajánlat – kint csupán az étkezésért kell fizetniük, a cég állja a dolgozók szállását és utazási költségét is, így tehát a pénz java részét hazahozzák vagy hazaküldik a családnak.
Az összehasonlítás végett, Magyarországon egy kezdő diplomás ápoló havi átlag bruttó alapbére 120.000 Ft körül mozog. 10 éves munkatapasztalattal már 150.000 Ft-ot is meg lehet keresni, de 30 - 40 év után sem éri el a bruttó havi átlag a 180.000 Ft-ot (és a különféle pótlékokkal együtt sem jön össze több 250.000 Ft-nál).
Kevesebb munka, jobb körülmények
Az efféle konstrukcióban a munkavállalók többet dolgozhatnak, mint az, aki egy svéd vagy norvég intézménnyel köt közvetlen szerződést, viszont még így is feltehetően kisebb a munkaterhelésük, mint a hazai átlag. A heti munkaóraszám nem lépheti túl az 54 órát, továbbá 24 órán belül senki sem dolgozhat 13 óránál többet.
Lényegében 3 nagy területre közvetítenek munkaerőt: kórházi szakápoló, idősgondozás, valamint otthonápolás. Ez utóbbi utazós munkának számít, tehát a dolgozó 1 nap több ápoltat is ellát a szükségleteknek megfelelően, az ehhez szükséges gépjárművet a cég biztosítja.
40 év körüli családanyák vállalják ezt az életet
A munkaerő közvetítő munkavállalóinak 90 %-a nő, és az átlagéletkor 40 - 42 év között van, tehát főként számottevő szakmai tapasztalattal rendelkező, javarészt családos asszonyok jelentkeznek náluk. Ennek egyik oka, hogy számos, egészségügyi dolgozókat közvetítő cég az Egyesült Királyságba, Németországra, Ausztriára specializálódott, a fiatalok zöme e cégekhez jelentkezik, mert már beszélnek angolul és németül, ily módon nem szükséges külön nyelvtanfolyamra járniuk. Azonban az idősebb korosztály jelentős százalékú képviselője nem bír olyan nyelvtudással, amivel munkát tudna vállalni, szóval feltétlenül időt kell fordítania a tanulásra.
A munkavállalók zöme ingázik: a családanya kimegy pár hétre, majd hazajön a családjához. A tapasztalat az, hogy a többség előre eldönti, hogy hány évet szeretne így dolgozni, és természetesen akad olyan is, aki végül az egész családjával kiköltözik. Utóbbinál a cég nem segíti a dolgozókat, de akinek ilyen távlati célja van, az önerőből is meg tudja valósítani, és vannak, akik egy idő után ajánlatot kapnak kinti munkahelyüktől.
Külföldön dolgozik egyre több magyar
Habár pontos számadatok nincsenek, becslések szerint körülbelül 500.000 magyar él és dolgozik pillanatnyilag külföldön: 2014-ben legalább 31.500-an hagyták el az országot legalább 1 éves külföldi tartózkodás szándékával. És mostanság a magyarok 10 %-a tervezi, hogy véglegesen távozik. A külföldre lelépők 80 %-a fiatal, és a magyarországi fiatalok 37 %-a is véglegesen elhagyná az országot. A külföldi munkavállalásra külön iparág jött létre és temérdek munkaközvetítő dolgozik. Az orvosok, egészségügyi szakdolgozók, informatikusok és a kamionsofőrök közül már igen nagy számban külföldön dolgoznak, és nagy a kereslet a hentes, pincér, pénztáros vagy cukrász, a bolti eladó, a varrónő és a fogászati asszisztens szakmákban is. Sok magyar számára álommunka egy brit szendvicsgyár, ahol a norma óránként 2.000-szer félbevágni a kenyeret.
Az elmúlt 7 és fél évben 8.000-nél is több orvos és fogorvos, illetve több mint 2.500 ápoló, szülésznő ment dolgozni Magyarországról külföldre, ahol sokkal jobbak a munkakörülmények és számottevően magasabbak a bérek. Habár a kormány jó néhány programot kidolgozott az orvosok megtartására – diplomások röghöz kötése, rezidens fizetések emelése, – de ezek nem bizonyultak elegendőnek, azon kívül a szakdolgozóknak egyelőre semmi pluszt nem képesek nyújtani.
Csak 2015 első félévében több mint 900 egészségügyi dolgozó vándorolt ki. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adatai szerint a legtöbben, 229-en Nagy-Britanniába, 220-an Németországba készültek. 100-nál is többen jelölték meg célországként Ausztriát, és sokan terveztek írországi, svájci és svédországi munkavállalást. Az igénylők közül 415 orvos, 259 ápoló, 114 fogorvos és 33 gyógyszerész volt. Továbbra is a fiatalok mennek külföldre: a 25 - 29 éves korosztályból 199-en, a 30 - 34 éves korosztály közül 192-en adtak be kérelmet. A múlt évben 1.943 külföldi munkavállaláshoz szükséges bizonyítványt állított ki a hivatal.
