2016. február 18., csütörtök

A túlóra elveszi a németeket a családtól, a barátoktól és megfosztja a pihenéstől

A túlóra elveszi a németeket a családtól, a barátoktól és megfosztja a pihenéstől


A munkaidőben dolgozó német munkavállalók 1/3-a rendszeresen túlórázik, miközben 6 emberből 1 fő több mint 48 órát dolgozik hetente - derül ki egy a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által készített felmérésből.

A DGB adatai szerint, a dolgozók mintegy fele heti több mint 48 órát dolgozik.

Illetve a férfiak nagyobb valószínűséggel végeznek túlórában munkát, mint a nők, a megkérdezett férfiak 37 %-a jelentette ki, hogy 45 óránál többet dolgozik egy héten, a nők aránya 24 %-os volt.

"A tanulmány számadatai arra engednek következtetni, hogy a túlórázás tömeges jelenség" - mondta Holger Schäfer, a német gazdasági intézet munkaerő-piaci szakértője Kölnben.

Schäfer azonban hozzá tette, hogy a túlóra csak néhány területen van igazán elterjedve, elsősorban a leginkább veszélyeztetett a versenyszférában dolgozók - mint például az ipari vállalkozások esetén.

A pénzügyi vagy szociális területen dolgozók esetében viszont sokkal kevésbé valószínű, hogy túlóráznának - jelentette ki Schäfer.

"Ha a végén összegyűlik egy csomó túlóra (ezekben az ágazatokban), akkor sokkal valószínűbb, hogy rossz emberi erőforrás tervezet alakul ki - tette hozzá.

Ugyanis a DGB tanulmányban az olvasható az a megállapítás, hogy a közlekedési és a logisztikai munkavállalók esetében a legvalószínűbb, hogy túlmunkát végezzenek: a dolgozók 54 %-a állította ezt. Ezzel szemben a pénzügyi és a biztosítási szektorban dolgozóknál csupán a 23 %-a.


A munkavállalók többsége nem túlterhelt


Enzo Weber a Munkaerő-piaci és Karrier Kutató intézet (IAB) szakértője megállapította, hogy 2014-ben egy átlagos munkavállaló 46,7 túlórát dolgozott le - vagy nagyjából annyit, plusz 1 óra hetente.

Ez a szám viszonylag stabil maradt az 1990-es német újraegyesítés óta. Weber kijelentette, hogy "nyugodtabb időkben, az alkalmazottak visszakapják ezeket a túlórákat".

Mi több, Weber hozzátette: "vannak olyan dolgozók, akik szívesen hozzájárulnak a pénzügyi fejlődéshez" a fizetett túlórák révén - amelyek elszámolása csak egy kicsivel kevesebb, mint a kifizetetlen túlórák 2014-ben.

Az alkalmazottak térítésmentes plusz órákat is dolgozhatnak, a munkáltató elvárásai szerint - vagy azért, hogy jobban teljesítsenek saját előrehaladásuk érdekében.


A magánélet határának visszaszorítása?


Ezt a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) másképpen látja.

"Sok munkavállaló nem szívesen dolgozik 45 óránál is többet egy héten," - jelentette ki Annelie Buntenbach, a DGB elnökségi tagja.

Azok a munkavállalók, akik többet dolgoznak, inkább hazaviszik a munkájukat, mint azok, akik 44 órát vagy annál kevesebbet töltenek munkával. - így kevesebb idejük marad pihenésre és regenerálódásra.

A DGB vizsgálata szerint a dolgozók 57 %-a heti szinten több mint 45 órát tölt munkával. Ezeknek az embereknek gyakran nem volt elég idejük a családra és a barátokra – eme dolgozók számának több mint kétszerese dolgozik heti 35 - 44 órát.

"Ennek a munka szerkezetnek, amely támogatja az egészséget, biztosítania kell a lehetőségeket a testi és lelki regenerálódásra." - érvelt a DGB.

"A túlzottan hosszú munkaidő teljesen nyilvánvalóan olyan tényező, amely súlyosan veszélyezteti a talpra állás lehetőségét. A vég nélküli munka korlátozása egy központi feladat, amely megteremti az emberséges munkakörülményeket."