Magyarok Burgenlandban. Miért népszerű Burgenland a magyarok körében?
 |
| Ausztria, Burgenland |
Burgenland, Ausztria egyik tartománya, mely Magyarországgal határos. Számos magyar ajkú él ezen a területen. Az életszínvonal igen magas, kedvezőek az álláslehetőségek, ennek köszönhetően sok magyar ingázik, vagy települ ide át. Most viszont kicsit közelebbről bemutatjuk Önöknek, ezt a csodálatos tartományt.
Burgenland más néven Őrvidék Ausztria legfiatalabb tartománya. Területe: 3966 km2.
2001-ben a lakosság száma 277.569 volt, népsűrűsége (69,98 lakos/km2) jóval az osztrák átlag alatt van, ami 96,1. Hivatalos népszámlálások az Osztrák Statisztikai Hivatal részéről 10 évente zajlanak.
A tartomány lakosságának túlnyomó része német, 5,9% a horvátok, kb. 2,4% a magyarok aránya. Ennél alacsonyabb számban élnek még romák a tartományban (0,1%). Az 1981-es népszámlálási adatok szerint 4.147 fő vallotta magát etnikailag magyarnak vagy olyannak, aki beszéli a magyar nyelvet és magyar származásúnak tartja magát. 2001-ben 156 burgenlandi településen él magyar nyelvet illetve magyart és németet egyaránt használó kisebbségi személy. Abszolút számban kifejezve ez 4.704 állandó lakóhelyű burgenlandi lakost jelent. Burgenlandban tehát statisztikailag minden 50-ik lakos magyar kisebbséginek számít.
Burgenland járásai:
• Kismartoni (Eisenstadt)
• Németújvári (Güssing)
• Gyanafalvi (Jennersdorf)
• Nagymartoni (Mattersburg)
• Nezsideri (Neusiedl am See)
• Felsőpulyai (Oberpullendorf)
• Felsőőri (Oberwart)
 |
| Burgenland címere |
Mindegyik járás határos Magyarországgal, míg Szlovéniával csak a Gyanafalvi járás.
Tartományi székhelye: Kismarton (Eisenstadt)
A Sopron közelében lévő 4 km-es beszűkülés földrajzilag két részre osztja Ausztria legkeletibb tartományát. A déli része erdőkben dús dombvidék. Itt található Burgenland legmagasabb pontja is: a Kőszegi-hegység (Günser Gebirge) részét képező Írottkő (Geschriebenstein), amely 884 m magas. Az északi fele, a Fertő tó körül, igen termékeny síkság, ahol főleg szőlőt termesztenek.
Északnyugaton a Lajta folyó és a Lajta-hegység képezi a határsávot. Burgenland jelesebb néprajzi tájegységei a Fertő-vidék és a Hanság, illetve a Felső-Őrség. Szerkezetét tekintve Burgenland egésze leginkább agrárrégiónak tekinthető. Jelentősebb iparágak: élelmiszer- és fogyasztási cikk-, textil-, díszkő-, elektromos-, gép- és vegyipar. Ezen kívül egyre jelentősebbé válik a nyári turizmus és a számos termálfürdőre épülő gyógy turizmus.
Az éghajlat kontinentális: a nyarak leginkább szárazak és melegek, a telek pedig hóban szegények.
Az 1991-es népszámlálás alapján Burgenlandban 5418 kisebbségi magyar élt. Ez az összlakosság 2%-át jelenti. A magyarság javarésze (63%) a Felsőőri és Felsőpulyai járásban él. Ezen felül még a Nezsideri járás emelkedik ki 15%-os részaránnyal. A maradék 22% a két város és a négy további járás területén oszlik meg (itt elsősorban a Nagymartoni járásra jellemző).
Tehát elmondható, hogy a burgenlandi magyar kisebbség főleg az őrségi régióra (Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget) illetve Felsőpulyára koncentrálódik. Itt él a magyarság 2/3-a. Itt is alakultak ki hagyományai, szervezett keretei, kulturális intézményei és kisebbségi öntudata.
Gazdaság
1995-ben Burgenlandot Ausztria gazdaságilag elmaradott tartományává nyilvánították. Ez lehetővé tette, hogy jelentős támogatásokat tudjon lehívni a tartomány saját gazdaságának erősítésében. A folyamatban az akkori tartományi vezetőnek vitathatatlan szerepe volt és a gazdasági felzárkózásnak jelentős lendületet adott. A fejlesztési időszak 2013-ban befejeződött. Ez idő alatt a burgenlandi gazdaság nagymértékben átalakult és fejlődött.
A legelmaradottabb járás a Gyanafalvi járás. Dél-Burgenland és Stájerország keleti peremének kereskedelmi és szolgáltató központja Felsőőr. Észak-Burgenland gazdaságát a Fertő régió turizmusa jelentősen erősíti, valamint itt fekszik Kismarton, mint a tartomány legjelentősebb kereskedelmi, szolgáltató és ipari központja. Vállalkozásfejlesztését szolgáló technológiai centrumok épültek Kismartonban, Nezsideren, Sopronújlakon, Pinkafőn, Németújvárott és Gyanafalván.
Burgenlandra elsősorban a belterjes mezőgazdaság a jellemző. Legfontosabb árucikkei a szőlő, bor, búza és cukorrépa. A járási székhelyek és az autópályák mellett fekvő jelentősebb települések egyben kereskedő városok is: Kismarton, Felsőőr, Felsőpulya, Pándorfalu, Nezsider, Németújvár, Gyanafalva.
Munkaerőpiac
A munkaerő piaci helyzetet a munkaképes korú népesség jelenléte, a gazdasági szerkezet és az aktuális világgazdasági folyamatok is befolyásolják.
A 2008 őszén kitört gazdasági válság a Burgenlandi térség munkaerőpiacán is éreztette hatását, azonban eléggé enyhén a magyarországi viszonyokhoz képest. Mindez a már a két ország közötti korábban is meglévő számottevő különbségek további erősödését eredményezte.
Az eltérés már a gazdasági aktivitás tekintetében is megfigyelhető. 2011-ben Burgenland területén a 15-64 éves népesség 73,7%-a, míg a magyarországi viszonylatban optimális mutatóval rendelkező Nyugat-Dunántúlon 65,1 %-a volt jelen a munkaerő piacon. Az aktivitási ráta a férfiak és a nők esetében egyaránt 8-9 százalékponttal volt magasabb az osztrák területen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése