„Inkább Angliában dolgozom egy gyárban, mint Magyarországon jogi vezetőként!”
 |
| A kép csak illusztráció! |
Az rtl klub Házon kívül műsorában egy igen érdekes riportot láthatunk. Két személy életútjába nyerhetünk betekintést. Ők mind a ketten, inkább a külföldi életet és a külföldi munkát választották. Idehaza is nívós, magas presztízsű munkahelyeken dolgoztak, ennek ellenére külföldre mentek. Mi lehet ennek az oka?
Elmondásuk szerint azért mentek külföldre dolgozni, mert külföldön megbecsülik őket, elismerik a munkájukat anyagilag és szakmailag is. Ezért áldozatot is kellett hozniuk, mert hátrahagyták a családot, a barátokat és a környezetet, amelyben nagyon szerettek élni. Az otthon maradottakat folyamatosan támogatják. Tehát abból a fizetésből, amit külföldön, Angliában keresnek, jut arra is, hogy megéljenek, nyaraljanak, jól éljenek és még az otthon maradt szülőket, rokonokat segítsék. Ádám elmondása szerint az emberek Magyarországon, egyik napról a másikra élnek, nem tudnak félre tenni, nem lehet előre haladni. Míg külföldön, Angliában erre mind lehetőség kínálkozik. Ádám, azt is elmondja, hogy Angliában a lakhatás, a közlekedés igen drága, ennek ellenére évente többször is el tud menni nyaralni, félre tud tenni és még segíteni is tud a szülein, testvérén. Idézem: „Olyan dolgokat engedhetek meg magamnak, amiről Magyarországon még csak álmodni sem mertem!” Röntgenasszisztensként dolgozott idehaza. Amikor külföldre kiment, sokáig nem a szakmájának megfelelő munkakörben dolgozott (takarított) ennek ellenére mégis sikerült felkapaszkodnia, és azóta már a szakmájában tevékenykedik. Idehaza 150 ezer forintot kapott tisztán, de elmondása szerint, abból a pénzből képtelen volt megélni. Ádám tudatosan készült, arra, hogy külföldre fog menni. Ennek érdekében mindent megtett, hogy sikerüljön.
Hivatalosan a KSH 350 ezerre, nem hivatalosan a szakemberek 500 ezerre becsülik az elmúlt években külföldön dolgozó magyarok számát. Lassan az ország egy tizede már külföldön dolgozik! Rémisztő ez az adat, de sokan döntenek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét, mivel idehaza képtelenség megélni. A kivándorlók többsége, jól képzett, diplomás, fiatal, vagy középkorú.
A riport folytatásában a címben említett jogi vezetővel beszélgetnek, aki külföldre ment egy gyárba dolgozni, háta mögött hagyva eddigi életét, munkásságát.
László 53 éves. Az Országos Széchenyi Könyvtár jogi vezetője volt. Ő mondott fel a könyvtárban, jogi vezetőként és ment Angliába. 200 ezer forintot keresett idehaza, de ezt a fizetést is feladta. A mostani munkája: gyári csomagoló. Elmondása szerint, van, hogy havi 800 ezer forintot is megkeres, gyári csomagoló munkásként! Abban az üzemben, ahol dolgozik 56 különböző országból vannak munkavállalók. Az ottani minimálbért kapják, de abból is vígan megélnek és még félre is tudnak tenni. Havonta kb. 200 ezer forintot képes megtakarítani. Nagyon boldogan él és dolgozik külföldön. Nem tervezik a hazatérést, mind a ketten külföldön akarnak élni és dolgozni. Semmilyen perspektívát nem látnak Magyarországon. László elmondása szerint, már sokkal hamarabb bele kellett volna vágnia, sokkal hamarabb ki kellett volna utaznia külföldre.
Érdekes és elgondolkodtató a kisfilm, ajánlom mindenki figyelmébe, hogy nézze meg. Akik eddig hezitáltak, biztos ezek után bátran belevágnak. És íme, az említett kisfilm:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése