BREXIT: A britek kilépnek az egységes piacból
Brexit |
A brit miniszterelnök szerint nyitottabbá válik Nagy-Britannia a BREXIT révén, de azért ne jöhessenek szabadon az EU-munkavállalók.
A héten végre egy beszédben tisztázta Theresa May brit miniszterelnök, mit akarnak a kilépési tárgyalásokon az EU-tól. A BREXIT-ről még 2016 nyarán döntöttek, de hiába kérték uniós politikusok a folyamat mielőbbi elkezdését, csak ez év március végéig adnák be a kérelmet, mindazonáltal a kiszivárgott információkból és elejtett mondatokból sem volt világos, egyáltalán milyen feltételeket akarnak kiharcolni.
Nem kérnek belőlünk mértéktelenül
Theresa May „új és egyenlő partnerséget” akar az EU-val: nem „részleges” vagy „társult” tagságot, vagy bármi olyat, amivel félig bent maradnak. „Amiről beszélek, az azt jelenti, hogy nem maradhatunk a közös piacban” – jelentette ki a miniszterelnök. Véleménye szerint a BREXIT-re szavazók egyben erre is voksoltak. Inkább egy átfogó szabadkereskedelmi egyezménnyel a lehető legnagyobb hozzáférést próbálnak megszerezni a közös piachoz.
Nagy-Britannia nyitott és toleráns ország, de egységesebbé és méltányosabbá tennék. Szerinte az Unión belüli szabad mozgás (vagyis a keleti tagállamokból jövő munkavállalók) nyomást jelentettek a jóléti rendszerre, az ingatlanpiacra és lenyomták a béreket. A már ott dolgozó EU-állampolgárok maradási jogát viszont mielőbb garantálni fogják.
A közös piaci kilépés azt is jelenti, hogy nem kell tovább fizetniük óriási összegeket az EU költségvetésébe, de bizonyos uniós programokban maradhatnak.
A rossz alkunál az is jobb, ha nincs alku
Theresa May azokat az aggályokat is megpróbálta leszerelni, hogy az EU szigorú lesz velük, hogy ne bátorítsa az olyan EU-ellenes populistákat, mint például Marine Le Pen, az idei francia elnökválasztás egyik esélyese.
„Szerencsétlen önkárosítás” lenne, ha az EU büntetni próbálná őket a BREXIT - tárgyalásokon. Így a világ egyik legnagyobb piacától vágnák el magukat, üzente a 65 milliós lakosságú ország éléről a 440 milliós maradék EU-nak. Nem hiszem, hogy az uniós politikusok azt mondanák pl. a német exportőröknek vagy az euró-övezet munkanélkülijeinek, hogy szegényebbek lesznek, csak hogy politikai pontot szerezzenek az angolok ellen, de a megállapodás hiánya még mindig jobb lenne, mint egy rossz alku. Ha az Unió nem enged, akkor „gazdasági modellt” módosítanak.
A BREXIT óta jobbnak látják az Uniót
Az Eurostat legutóbbi, novemberi uniós közvélemény-kutatása szerint a nyári BREXIT - népszavazás óta javult a britek képe az EU-ról, és már többen látják jónak, mint rossznak. A 6 hónappal korábbi eredményekhez képest 3 %-kal - 33 %-ra nőtt azok aránya, akik pozitívan ítélik meg, és 4 %-kal 32-re csökkent azoké, akik negatívnak.
A migrációról is pozitívabb kép kezd kialakulni, és egyetlen más tagállamban sincs annyira közel az EU-n belülről és kívülről jövők megítélése, mint az Egyesült Királyságban. Az uniós tagállamokból érkezőkről 58 % véleménye pozitív, 35 % negatív, míg az EU-n kívüliek esetén ugyanez az arány 49 - 43 %.
A briteknek is árthat
Korábban a Skót Nemzeti Párt jelezte, hogy ha az Egyesült Királyság nem marad a közös piac része, újra függetlenségi népszavazást kezdeményezhetnek (ehhez viszont London beleegyezése is szükséges). A parlamenti képviselők közt szintén sokaknál kiverheti a biztosítékot, ha ugrik a közös piaci hozzáférés – még ebben a hónapban eldől, hogy őket is be kell-e vonni a kilépési kérelem beadási folyamatába.
A „kemény BREXIT” kockázatos a brit gazdaságnak, októberben kiszivárgott kormányanyag is 4,5 %-os GDP-kieséssel számolt 2030-ra, ha nem maradnak a vámövezetben, és közös piaci tagságot javasolt.
A BREXIT nem jelenti az Európai Unió végét
Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy eljött az Európai Unió lebontásának és darabokra szedésének ideje - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament legutóbbi plenáris ülésén.
Még mindig nem indították be a kilépés folyamatát
Juncker hangsúlyozta, a brit EU-tagság megszűnéséről (BREXIT) folytatott tárgyalások alatt arra törekszik majd, hogy jó eredményeket hozó megállapodást tudjanak kötni a szigetországgal.
"Mindent megteszek annak érdekében, hogy a tárgyalások végén kiegyensúlyozott megoldást találjunk Nagy-Britanniával az uniós szabályok teljes tiszteletben tartása mellett" - fogalmazott a brüsszeli testület elnöke.
Juncker nagyra értékelte a "pontosításokat" a brit miniszterelnök legutóbbi beszédében, amelyben Theresa May a BREXIT tervezett folyamatát ismertette. A bizottsági elnök ugyanakkor megjegyezte, a beszédek nem vezetnek a kilépési folyamat megindításához.
Egy 2 éves, rendkívüli tárgyalási folyamat veszi kezdetét, amely számottevő következményekkel jár majd Nagy-Britanniára, 27 partnerére és az unió egészére nézve - tette hozzá a bizottság elnöke.
Tisztességes megállapodás kell
Az EU egészével kapcsolatban a luxemburgi politikus leszögezte: a hanyatlás és az újrakezdés közül kell választani, ezért Málta sorsdöntő pillanatban vette át az Európa Unió Tanácsának soros elnökségét.
Joseph Muscat máltai kormányfő az ülésen megismételte azon álláspontját, amely szerint a brit uniós kilépésről folytatott tárgyalásoknak mindenképpen "alacsonyabb szintű" viszonyt kell, hogy eredményezzenek.
Úgy vélekedett, tisztességes megállapodásra kell jutni az Egyesült Királysággal, de a tárgyalások nem szakadhatnak el a valóságtól - fogalmazott a féléves, soros uniós elnökséget adó Málta kormányfője.
Hozzátette, az, hogy a brit miniszterelnök kimondta: az EU-val együtt London az egységes piacból is kilép, "némileg pozitív fejlemény". Ez megerősíti a 27-ek álláspontját, amely szerint az egységes piachoz való hozzáférést nem lehet elválasztani az uniós kötelezettség vállalásoktól, és az uniós polgárok szabad mozgásának biztosításától.
Márciusban fognak összeülni
Az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozót tart a brit uniós kilépésről mintegy 4 - 5 héttel a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyében leírt kilépési eljárás megindítását követően - tette hozzá a máltai kormányfő. Ezt az eseményt London legkésőbb március végére ígérte.
Forrás: