Az EU célja, hogy a képzett migránsok munkavállalási engedélyhez jussanak
 |
| A kép csak illusztráció! |
Az Európai Unió javaslatot tett az ügyben, hogy megkönnyítse az uniós munkaerőpiacon a képzett külföldiek helyzetét, hogy legális úton érkezzenek Európába az illegális bevándorlás helyett, és töltsék be képzettségüknek megfelelően a munkaerőpiacon lévő hézagokat.
Az Európai Bizottság az úgynevezett Kék Kártya rendszer fellendítését szorgalmazza - hasonlóan az Egyesült Államokban használt Zöld Kártyához - amely nem volt széles körben használva az elmúlt 4 év során. 2015-ben kevesebb, mint 14.000 db-ot adtak ki, szinte az összest Németországban.
Ugyanakkor Németországban van a legtöbb, kb. 1.300.000 fő migráns és menekült, akik elérték Európát, főleg csempész útvonalakon keresztül. Ez a beáramlás nagy problémát váltott ki a kis uniós államokban, hogy hogyan kezeljék ezeket az embereket és azt szorgalmazzák, hogy támogassák az Európába való legális bejutásukat.
Valamint csökkentik a minimálbér összegét is, hogy új munkahelyeket lehessen teremteni, mielőtt a Kék Kártya programja beindul. A javaslatokat kiterjesztenék, a jogosultságot olyanok számára is, akik már illegálisan bejutottak Európában, és jelenleg menedéket keresnek.
"A harmadik világbeli állampolgárok korai és hatékony integrálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a migráció előnyös hatással legyen a gazdasági és társadalmi kohézióhoz." - mondta Dimitris Avramopoulos Migráció-biztos.
"Ugyanakkor, jobban fel kell szerelni a rendszert, hogy kezelni tudja a munkaerő-piaci és a készségbeli hiányosságokat a jövőben."
A program célja, hogy a magasan képzett munkavállalók, akik állásajánlatot kapnak az EU-ban, a szerződés minimális időtartama: 6 - 12 hónap lenne Nagy-Britanniában, amelyről egy népszavazást tartanak a közeljövőben 28 tagállam részvételével.
A Bizottság célja, hogy csökkentse a bérküszöböt a rendszerben, hogy több munkahely álljon rendelkezésre. Ez lehet olyan alacsony, mint az EU tagállamok nemzeti átlagbére, vagy csak 80 %-a, mert a friss diplomásoknál és a szakemberhiányban küzdő ágazatokban jelentős a munkaerőhiány. Jelenleg a Kék Kártyák kizárólag képzett szakemberek számára bocsátják ki, ez 50 %-kal több mint az átlag.
Az EU tagállamoknak továbbra is lehetővé kell tenni, hogy ők dönthessenek, hogy hány embert szándékoznak felvenni a program keretében, amelyet szintén ki kell terjeszteni a menekültek részére, abban az esetben, ha bizonyítani tudják a szakmai képesítésüket.
A program keretében, az állandó tartózkodási engedély gyorsított hozzáférést biztosít és Brüsszel is azt akarja, hogy megkönnyítsék az utazást a tulajdonosok számára.
A Bizottság szerint a rendszer előnyös lenne a gazdaságnak. Azt állítják, hogy mintegy 20 millió külföldi tartózkodik jogszerűen az Európai Unió területén, ez mintegy 4 %-a az uniós lakosságnak. De a bevándorlók - különösen a nők esetében - észlelhetően lényegesen alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, mint a befogadó országok állampolgárai esetében.
"A növekedés rövid távú hatása elsősorban a további kiadásokat, míg a munkaerő-piaci részvétel várhatóan kulcsfontosságú lesz annak meghatározásában, hogy milyen lesz a közép- és hosszú távú hatása." A Bizottság becslése szerint ennek az új Kék Kártyának a bevezetése, 2017-ben 0,2 %-os gazdasági növekedést eredményez.
Brüsszel azt nyilatkozta 2015 novemberében, hogy újabb körülbelül 3 millió bevándorló érkezése várható Európába 2016 - 2017 között. De ez a beáramlás segítené a gazdasági növekedést, ha ezek az emberek sikeresen be tudnak épülni a munkaerő-piacon.
Ausztria központi bankja nemrégiben csökkentette növekedési előrejelzéseket az országban, az ez évi és a következő évre vonatkozóan, részben azért, mert a kevesebb menedékkérő a közkiadások mérséklését jelenti.
