Felgyorsult a kivándorlás
Erőteljesen, egyes esetekben 70 %-kal nőtt 2 év alatt azoknak a magyaroknak a száma, akik hivatalosan is Nyugat-Európában vállalnak munkát. Ez derült ki azokból a statisztikákból, amelyeket a brit és a német statisztikai hivatal hozott nyilvánosságra. Németországban pl. 2012-ben még csak 47.000, tavaly már 80.000 magyar dolgozott hivatalosan. A valós szám ennél valószínűleg jócskán nagyobb lehet.
Habár pusztán becslések vannak arról, hány magyar dolgozik Nagy-Britanniában, illetve Németországban, a helyi statisztikák szerint az előbbi esetben nagyjából 55.000, míg az utóbbinál kb. 80.000 emberről van szó. Legalábbis ennyit tartottak számon a múlt év végén az érintett országok statisztikai hivatalai. A nyilvánosságra hozott számokból aggasztó tendencia olvasható ki. A szakemberek ugyanis mindkét helyen, de Németország esetében főként számottevő növekedést mértek az elmúlt pár évben. 2012 - 2014 között a kereső tevékenységet végző regisztrált magyarok száma majdnem 70 %-kal emelkedett.
A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2014 végén hivatalosan Németországban tartózkodó 115.000 magyar közül 83.000-en voltak aktív korúak (69 %), és közülük 80.000-en (96 %) folytattak regisztrált kereső tevékenységet. 2013-ban a magyarok teljes számát 91.000-re tették. Az aktív korúak száma 65.000 volt akkor, míg ezen belül a kereső személyek számát 63.000-re becsülték. 1 évvel korábban, azaz 2012-ben 65.000-re tették a magyarok számát. Közülük 49.000-en voltak aktív korúak, és ebből 47.000-en végeztek kereső tevékenységet. A múlt év végén mellesleg az összes EU-tagállamból 3,155 millió ember tartózkodott Németországban. Közülük 2,015 millióan voltak munkaképesek, azon belül pedig 1,882 millióan folytattak kereső tevékenységet. Az EU-tagállamokból érkező külföldiek közül mellesleg legnagyobb számban az olaszok (590.000) voltak, őket követték a lengyelek (518.000) és a görögök (314.000). Az olaszok közül 64 % volt aktív korú, a lengyeleknél 67 %, a görögöknél pedig 60 %.
50.000-en a briteknél
Az Egyesült Királysággal kapcsolatban a Nemzeti Statisztikai Hivatal hozott nyilvánosságra adatokat, mely szerint az éves lakosságfelmérés (APS) alapján 2014-ben Nagy-Britannia területén kb. 55.000-en voltak a 16 életévüket betöltött, magyar származású, kereső tevékenységet folytatók.
 |
| Forrás: http://mno.hu/data/cikk/1/31/61/3/cikk_1316103/kulfoldon_dolgozok_online.jpg |
1 évvel korábban ez a szám 44.000, míg 2012-ben 35.000 volt. 2011-ben 32.000, bejelentett munkahellyel rendelkező magyart számoltak össze. A hivatal nyomatékosította, az APS adatai értelmezésénél nem szabad megfeledkezni arról, hogy az adatgyűjtéshez használt felmérés keretében csak a magánlakcímmel rendelkező személyek körét vizsgálták. Mindkét statisztikai sor esetében felhívták a figyelmet arra, hogy az nem tartalmazza azokat, akik nem bejelentett munkahellyel rendelkeznek.
Trükköznek a cégek
Mára soha nem mért szintre emelkedett a bevándorlás Nagy-Britanniában – tudósított az MTI a brit statisztikai hivatal részletes becsléseiről. Romániával és Bulgáriával szemben EU-csatlakozásuk után a brit kormány élt a bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével, de ennek hatálya 2014 januárjában lejárt. London a többi közép- és kelet-európai EU-tagállam, köztük Magyarország 2004-es csatlakozása után rögtön megnyitotta munkapiacát az ebből az ország-csoportból érkező munkavállalók előtt. Az akkori munkáspárti brit kormány előzetesen azt valószínűsítette, hogy az új keleti EU-tagországokból évente összesen legfeljebb 5.000 - 13.000 bevándorló érkezése várható, ám azóta voltak olyan évek, amelyekben jóval meghaladta a 200.000 főt az ezekből az államokból Nagy-Britanniába áttelepülők száma. A konzervatív párti brit kormány 2017-ig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London viszont a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és elsősorban azt kívánja elérni, hogy jelentősen szigoríthassa az EU-társállamokból az Egyesült Királyságba érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályait.
Több más olyan csoport is lehet, akik nem jelennek meg ezekben a statisztikákban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László nemrégiben azt nyilatkozta magyar újságoknak: egyre nagyobb divat a külföldi cégek körében, hogy itthon alapítanak valamiféle gazdasági társaságot, oda jelentik be a munkavállalót, azonban a munkavégzés helyeként valamilyen nyugat-európai várost jelölnek meg. Ily módon itthon minimálbérre jelentik be a dolgozót, és a hazai valamint a külföldi minimálbér közötti különbséget valamilyen napidíjban, vagyis nem bérjellegű kifizetésben térítik meg számukra. Ezzel több 10.000 ember eshet ki a hivatalos statisztikából. Szintén nem „látni” azokat a magyarokat, akik pl. barátoknál, ismerősöknél húzzák meg magukat vagy bentlakásos intézményekben laknak.
Nincs pontos adat
Aránylag jelentős csoportot alkotnak a határ mentén ingázók is, akik csak átjárnak dolgozni, jellemzően Ausztriába, ahol októberben 69.487 magyar állampolgár dolgozott a társadalombiztosítottak szervezetének adatai alapján.
Pontos adatok hiányában becslések vannak arra, hogy hány magyar dolgozhat külföldön. A tartósan Nyugat-Európában élő és dolgozó magyarok száma valahol 350.000 - 500.000 között lehet, ennél pontosabb adatai a szakszervezeteknek sincsenek.
Nincs elég munkaerő itthon
A kinti munkavállalást főként a külföldi és a hazai bérek közötti számottevő különbség ösztönzi. Egy cukrász, egy óvónő vagy egy buszsofőr az itthoni bruttó 500 - 600 euró helyett könnyen 1.500 - 2.000 eurót kereshet, ha Nyugat-Európában vállal munkát. Az eltérés más szakmákban, pl. az egészségügyben 7 - 8-szoros is lehet, de átlagban a hazai bérek 4 - 5-szörösét kapja kézhez, aki Nyugat-Európában dolgozik. Miközben pl. egy 30 éves, 5 év gyakorlattal rendelkező mérnök Nagy-Britanniában átlagosan több mint 3.500 eurónak megfelelő fontot kap havonta, és még Németország elmaradottabb keleti részén is 2.800 euró feletti a havi bruttó jövedelme, itthon átlagban alig éri el az 1.000 eurót. De egy cukrász is megkereshet Londonban 2.400 eurónyit, szemben az itthoni 674 eurós bruttó átlaggal. Nem panaszkodhatnak a német vagy az osztrák utcaseprők sem, a magyar viszonyokhoz képest egészen remek a havi jövedelmük.
Hazánkban mindeközben a munkaadók egyre többet panaszkodnak arra, hogy nincs elég szakképzett munkaerő. A hazai hiányszakmák listája hónapról hónapra bővül.
