Több megyére való ember fog eltűnni hazánkból
 |
| A kép csak illusztráció! |
2060-ra 2 millióval kevesebb lesz Magyarország népessége, a lakosság 1/3-a 65 év feletti ember lesz. A bevándorlók száma csökkent az utóbbi években egészen mostanáig, a menedékkérőké viszont emelkedett. Egyre nagyobb számban vándorolnak a magyarok külföldre.
A magyar népesség száma már-már 2 millióval fogyatkozik 2060-ra, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majdnem az 1/3-ot - derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által kiadott Demográfiai Portré 2015 című kötetéből.
Kevesen születnek, sokan halnak meg
Az említett könyv szerint a 80-as évek eleje óta Magyarország népessége egyre kisebb, a 2011-es a 2014-es közötti népszámlálás alapján 100.000 fő a veszteség. A létszámcsökkenés a születések alacsony és a halálozások magas számának együttes eredménye. A korösszetétel alakulását az idősek arányának permanens emelkedése mellett a gyerekek arányának redukálódása jellemzi, jelen pillanatban a népesség majdnem 1/5-e betöltötte a 65. életévét, minden hetedik ember pedig 15 év alatti. A népesség elöregedése egyre jelentősebb, 2006 óta már magasabb szinten van a legalább 65 évesek száma, mint a 15 év alatti gyerekeké.
Kevesebb a bevándorló
A kutatás szerint a külföldi állampolgárságú bevándorlók száma az utóbbi években enyhe mértékben csökkent Magyarországon, azonban 2011-től számottevően megnőtt a külföldön született bevándorló magyar állampolgárok száma. E csoport javarészét a szomszédos országokban egyszerűsített honosítás keretében magyar állampolgárságot szerzők adják.
2013-tól a menedékkérők száma Magyarországon - akárcsak az EU egész területén - nagymértékben megnőtt, de a menekültként elismert vagy más nemzetközi védelmi státust kapottak száma nem érte el az évi 500 főt. A menedékkérők nagy része csak tranzit országnak tekinti Magyarországot és inkább Nyugat-Európa felé tart.
Felgyorsul az elvándorlás
Az elvándorlás és a külföldi munkavállalás 2007 körül kezdett emelkedni, majd 2011-től jelentősen felgyorsult. A hagyományos célországok - Németország és Ausztria - mellett Nagy-Britannia is egyre inkább közkedvelt célországgá vált. 2013-ban mindazonáltal az elvándorlás növekedésének üteme mérséklődött.
Az európai országokban tartózkodó magyarok száma évről évre növekszik, 2014 elején 330.000 körüli volt ez a szám, amely 3 és félszerese a 2001-es adatnak. E csoport 38 %-a Németországban, 23 %-a Nagy-Britanniában, 14 %-a pedig Ausztriában élt. A külföldön élő magyarok között magasabb a férfiak, illetve a fiatalok és a diplomások aránya. Az elvándorlás növekvő irányzata és magas aránya a fiatal korcsoportokban Magyarországot is mindinkább kivándorló országgá teszi.
Fogyatkoznak a külföldi magyar közösségek
A külföldi magyar közösségekkel kapcsolatban a kötetben megállapították: jelentősebb méretű, a 100.000-es lélekszámot meghaladó őshonos magyar közösségek élnek Romániában (Erdélyben), Szlovákiában (Felvidéken), Szerbiában (Vajdaságban) és Ukrajnában (Kárpátalján). Eme 4 országban összesen 2.400.000 magyar nemzetiségű él, több mint felük Romániában. Szlovákiában és Kárpátalján a magyar közösségek nagy általánosságban Magyarország határa mentén, egy keskeny sávban élnek, ahol a lakosság túlnyomó részét alkotják. A két ország jelenlegi közigazgatási beosztása azonban elfedi ezen etnikai tömbök létét. Romániában és Szerbiában ugyanakkor a magyar közösségek nagy területeken élnek.
A szomszédos országokban élő magyarok létszáma és aránya az elmúlt 20-25 évben csökkent, ennek a folyamatnak az okai azonban eltérőek az egyes államokban. Romániában a migrációs veszteségnek, Szerbiában a természetes fogyásnak, Szlovákiában pedig a beolvadásnak van kimagasló szerepe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése