Oldalak

2016. március 24., csütörtök

Munkanélküli ellátások Ausztriában

Munkanélküli ellátások Ausztriában


Az átlagos fogyasztó majdnem minden nap, rendszeres tevékenységet végez. Egy biztonságot nyújt, és az önmegvalósítás is szolgálja. Nem hiába nevezik egyesek a munkájukat úgy, mint az életük első jelentős tartalma. Mások a munkát szükséges rossznak tartják, és az életükben többet szeretnének szórakozni. Nem számít, hogy melyik nézetet vallják magukénak a fogyasztók, vitathatatlan, hogy a munkára szükség van. A pénzkeresés a társadalmi lét alapja. De mi történik azonban, ha nincs munka és állás? Tisztázásra kerül néhány kérdés, hogy mi a lényeg a fogyasztók számára.

Tulajdonképpen miért munkanélküli segély?


A munkanélküli járadék fogalma nem feltétlenül pozitívan jelenik meg a médiákban. Gyakran olyan kép alakul ki az emberekben a munkanélküliekről, mint akik lusták munkát találni és a társadalom rovására élősködnek. Természetesen vannak ilyen esetek, de ezeknek a száma elhanyagolható. A legtöbb fogyasztó szeretne dolgozni. A munkanélküli ellátást úgy kell tekinteni, mint egy hidat. Az állam biztosítja az ideiglenes megélhetést, hogy a fogyasztó nyugodtan végezze az álláskeresést. Ez mindkét fél számára előnyös. Az álláskeresőknek nem kell elfogadnia a legelső adódó munkát, és engedni az egzisztenciális félelmek nyomásainak. Az állami juttatások segítik az álláskeresőt a létfenntartásban, és hogy újból el tudjon helyezkedni a munkaerőpiacon.

Ki jogosult a munkanélküli ellátásokra?


Eddig a helyzet igazán egyszerű volt. De most jön a téma, ami tele van kivételekkel és különleges szabályokkal. Kik jogosultak most erre a pénzre? Elvileg minden olyan személy, aki megfelel a következő feltételeknek:

  • Munkaképesség
  • Munkavállalási hajlandóság
  • Munkanélküliség


A fogyasztók java részének nincs munkájuk, ez kétségtelenül igaz. Emellett szükség van a munkaerő-közvetítésre, azaz itt jön képbe a munkaügyi hivatal vagy az AMS (Arbeitsmarktservice). Ez azt jelenti, hogy azt szeretné, hogy az emberek munkát vállaljanak, lehet és kell is. Túl bőkezű ez a rendszer. Vannak minimális fix munkaidők, amelyeket teljesíteni kell. Elvileg lehet alkalmazni heti 20 órában, mint a minimum. Kivételt képez a szülők, akik a gondozási kötelezettség alá tartoznak. Ez a kötelezettség áll fenn, ha vannak gyermekeik, legfeljebb 10 éves korig, vagy fogyatékos gyermek van a családban. Ebben az esetben, a minimum 16 órás munkaidő. Ebben az összefüggésben azt is érdemes megjegyezni, hogy a munkavállaló meg tudja igényelni a gyedet és munkanélküli ellátást egyszerre. Ennél azonban figyelembe kell venni a különböző esetek milyenségét. Fel kell venni a kapcsolatot az AMS-el a bővebb információkért.

Természetesen vannak más előfeltételek is. Így egy bizonyos minimális foglalkoztatási időszakot muszáj teljesíteni. Ezen túlmenően, van egy úgynevezett referencia időszak, ami nem lehet kimerült. Jelenleg 2 féle különböző eset fordulhat elő:

1. eset:


A munkanélküli ellátások igénylése első alkalommal. Ebben az esetben legalább 52 hétig volt a foglalkoztatás, amely magában foglalja a munkanélküliségi biztosítást. Ennek meg kell lennie az elmúlt 2 évben.

2. eset:


A munkanélküli ellátás nem az első alkalommal történő igénybevétele. Ebben az esetben meg kell lennie 28 hetes foglalkoztatási időszaknak, amely magában foglalja a munkanélküliségi biztosítást. Ennek meg kell lennie az elmúlt 1 évben.

Ez alól kivételt képeznek azok az álláskeresők, akik 26 évnél fiatalabbak. Itt elegendő az eredeti kérelem, ha az elmúlt 1 évben 26 hetet dolgoztak, feltéve hogy a munkanélküliségi biztosítás fenn állt.

Fontos az a törvény is, amit úgy neveznek, hogy Önkéntes Törvény. Ha az alany eltölt egy önkéntes évet szociális vagy környezetvédelmi tevékenységgel vagy más szociális szolgáltatásokkal foglalkozó cégnél vállalt munkát, akkor a törvény értelmében nem jogosult a munkanélküli ellátásra.